A xiloligoszacharidok (XOS) prebiotikumként hatnak (F) (F), ráadásul igen szelektíven táplálják az emésztőrendszerben található jótékony baktériumokat, mint például a bifidobaktériumok és a laktobacillusok. Számos klinikai vizsgálatot végeztek már a XOS-szal, amelyek különféle egészségügyi előnyökről számoltak be, ideértve a vércukor- és vérzsírszintek javulását, az emésztőrendszer egészségügyi előnyeit – kifejezetten kecsegtető módon hasmenések esetében -, valamint az immunmarkerek pozitív irányú változásait. Érdekesség, hogy ezek az előnyök általában 1–4 g/nap dózisban megfigyelhetőek, azaz alacsonyabb dózisokban annál, mint a fruktooligoszacharidok (FOS) vagy az inulin élelmi rostok esetében. Reménykeltőek az eredmények konkrétan IBS és IBD esetében is (F).

Ma, Rui; et al. (2017). „Utility of Thermostable Xylanases of Mycothermus thermophilus in Generating Prebiotic Xylooligosaccharides”. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 65 (6): 1139–1145.
Linares-Pastén, J. A.; Aronsson, A.; Nordberg Karlsson, E. (2017). „Structural Considerations on the Use of Endo-Xylanases for the Production of prebiotic Xylooligosaccharides from Biomass. Current Protein & Peptide Science. 18 (999): 48–67.

Ha pótolnád az egymás hatását is erősítő jódot és a szelént önálló nyomelemekként olyan esetekben, mint:

• száraz bőr és haj,
• hajhullás, törékeny körmök,
• fáradtság, gyengeség, állandó kimerültség,
• hízás – anyagcsere-lassulás miatt,
• hidegérzékenység,
• lassú szívverés,
• izomgyengeség és görcsök,
• csökkent pajzsmirigyfunkció.

Továbbá hasznos kiegészítő lehet stressz alatt álló vagy rendszeresen sportolóknak, terhes vagy szoptató édesanyáknak, azoknak, akik felszívódási zavarokkal küzdenek (Chron-betegség, cöliákia), esetleg alacsony fehérjebevitelű diétát folytatnak.

A szelén részt vesz az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcserére gyakorolt hatásában, valamint a szervezet immunrendszerének működésében. A jód pedig nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok, például a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) hormonok termeléséhez, amelyek elengedhetetlenek az anyagcserében, a növekedésben és a fejlődésben.

Miben előremutató a WTN Jód és szelén más, hasonló termékekhez képest?

• Organikus barnamoszatból kivont jódot tartalmaz, ami nemcsak kitűnően hasznosuló, de természetes és tiszta (bio) jódforrás.
• Másik összetevője a szelenometionin, ami a szelénnek a metionin aminosavval alkotott komplex formája. Ennek köszönhetően könnyen felszívódik, nemcsak hatásosan növeli a vérplazma és a szövetek szelénkoncentrációját, de felezési ideje is 2,5-szer hosszabb, mint a szervetlen formáknak. Ezáltal sokkal tovább képes a szervezetben maradni, mivel a metionin aminosavhoz hasonlóan be tud épülni a fehérjékbe.

Miért és hogyan működik a termék?

Amennyiben a szervezet jódellátottsága nem megfelelő, a jódigényes szervek között versengés indul meg.. A legtöbb esetben az elsőbbséget szinte mindig a pajzsmirigy nyeri, mivel az élethez nélkülözhetetlen hormonokat termel. Nem véletlenül vált a köztudatban a jód a pajzsmirigy nyomelemévé, holott általánosságban elmondható, hogy valamennyi hormon- illetve váladéktermelő mirigy jódigényes szövet.

A szervezetben azok a mirigyek és szövetek is használják, igénylik a jódot egészséges felépítésük és működésük fenntartásához, amelyek nem jódtartalmú váladékot/hormont termelnek, ilyenek például a:

Mellékvesék: jód hiányában csökken a stressztűrő képesség.

Herék: hormontermelésük és szöveti struktúrájuk fenntartása jódigényes.

Petefészkek: jódhiány esetében ciszták, ciklusproblémák, hormonzavarok jelentkezhetnek. A jód fontos az ösztrogénfajták kiegyensúlyozott termelődéséhez. De jódigényes közeg a méhnyálkahártya és a méhnyak is.

Mellek: a jódhiány a melleknél fibrocisztás emlőbetegségben, cisztákban, csomókban jelentkezhet. Szoptatás során a jódszükséglet sokszorosára emelkedik.

Idegrendszer: az agy-gerincvelői folyadékban nagy mennyiségben található meg a jód. Szerepe kiemelkedően nagy ezen a területen, élénkké teszi az idegrendszert.

Tobozmirigy: a jód hatására javulhat a cirkadián ritmus.

Máj: szabályozza a jód körciklust.

Hasnyálmirigy: a jód az inzulintermeléshez és vércukorszint szabályozáshoz járulhat hozzá azáltal, hogy a hasnyálmirigy működését és szöveti struktúráját támogatja, valamint hatással van az inzulinreceptorok működésére is.

Nyál és könnymirigyek: jód hiány esetében szem- és/vagy szájszárazság jelentkezhet.

Szív: az ingerület megfelelő terjedésében a jód- és szelén ellátottságnak kiemelkedő szerep jut.

Bőr: jódtelítettség esetén a szervezetben tárolt jód 20%-a a bőrben található, puhává, hidratálttá, vízállóvá teszi a bőrt. A jód gyorsíthatja a sérülések, vágások gyógyulási folyamatát. Jódhiány esetén az izzadságmirigyek nem tudják ellátni funkciójukat, elmaradhat az izzadás.

Gyomor-bél traktus: a jód fontos a nyálkahártya egészségének megőrzésében, a szekrétumok termelődésében. Jód hiányában sérülhet a gyomorsav termelés mennyisége.

Magzati fejlődés: a jódnak az idegrendszer megfelelő kifejlődésében és szelénnel együtt az apoptózisban (programozott sejthalál például az ujjak formálódásában) van szerepe.

A jód számos kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezetben, de az egyik markáns szerepe a szelénnel való szinergikus kapcsolata, mellyel biztosítják (többek közt) a pajzsmirigy egészségét. A pajzsmirigyhormonokat átalakító enzimek ugyanis mind szelénfüggők. Így a WTN Jód és szelént használhatod megelőzésre, a pajzsmirigyed egészségének a megőrzésére. Amennyiben már bizonyosságot nyert, hogy alulműködik a pajzsmirigyed, akkor bátran használd a WTN Pajzsmirigybarát étrend-kiegészítőt.

A fentiek mellett a szelén lehetővé teszi a biokémiai reakciók és folyamatok zökkenőmentes lefolyását, támogatja az endokrin-, immun-, szív- és érrendszert. Remek antioxidáns, hiszen a glutation (legfőbb antioxidáns) újrahasznosítási ciklus egyik kulcseleme, ezáltal védi a sejteket a káros oxidatív stressz ellen.

Még a DNS-szintézisben is részt vesz, a szaporodáshoz is létfontosságú, és védhet a fertőzések ellen.

A szelénhiány általában kardiomiopátiával (szívizombetegség) vagy a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel jár, míg a túlzott mennyiség hajhullást, köröm elszíneződést, köröm töredezettséget, bőrgyulladást, hányingert, hasmenést, fáradtságot, perifériás neuropátiát (az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegsége) és szokatlan fokhagymás leheletszagot okoz.

Fontos tudni, hogy az emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség és a cöliákia szintén megnehezíthetik a szelén felszívódását.

Összetevők (1. táblázat): organikus barnamoszat, zselatin (kapszulahéj), szelenometionin.

A hatékonyságot megalapozó tudományos háttér

A fejlesztés során a következő lektorált szakirodalomból merítettünk.

Jódigényes szerveink

A közvélekedéssel ellentétben messze nem csak a pajzsmirigyünk használ jódot. Létezik még számos egyéb jódigényes szerv, szövet és sejt a testünkben, melyeknek szintén szükségük van erre az elemre, annak mindkét formájára az egészséges szerkezeti felépítés megőrzéséhez és a kritikus élettani funkciók fenntartásához:

• belső és külső elválasztású mirigyek
• reproduktív szervek: mellek, petefészkek, méh, férfiaknál a prosztata
• immunrendszer
• szívizom, harántcsíkolt izmok
• gyomor-bél traktus
• idegrendszer
• bőr

Amennyiben alacsony a jódbevitelünk (a Kárpát-medence kimondottan jódhiányos terület), szervezetünk, mint intelligens rendszer igyekszik fontossági sorrend szerint elosztani azt a kevés jódot, amihez hozzájut. A jódigényes szervek és szövetek között versengés alakul ki, a sor végén lévők pedig nem fogják megkapni a számukra optimális mennyiséget, így kompenzációs mechanizmusok fokozott működtetésére kényszerülnek. Ennek viszont hosszú távon megvan a maga következménye: elváltozások keletkezhetnek a szövetszerkezetükben és funkciózavarok léphetnek fel.

A jódhiány tünetei

Ilyen intő jelek lehetnek az egyes pajzsmirigyproblémákon túl (alulműködés, göbök, golyva), a mellekben kialakuló csomók, ciszták, a petefészekciszták, a méhmiómák, az endometrium / méhszáj szövettani elváltozásai, férfiaknál pedig a prosztataproblémák. Gyermekek esetében az idegrendszer fejlődési rendellenességei (a várandósság során végzett jódpótlás igen pozitív hatással van az IQ-ra), az immunrendszer zavarai, az emésztőrendszeri problémák, a ködös agy, a memória- ill. koncentrációzavarok, az idegrendszer rendellenes működése.

Természetesen ezek kialakulásában a jódhiány nem az egyedüli befolyásoló tényező, de egy olyan faktor, aminek fontosságát idáig nem ismerték fel, ill. nem hangsúlyozták eléggé.

Nem csupán a pajzsmirigy rendellenességei utalhatnak jódhiányra, sőt! Mivel az általa termelt hormonok rendkívül fontos szerepet játszanak az élettani működésben, alacsony jódfogyasztás esetén övé az elsőbbség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy attól még, hogy a pajzsmirigyfunkciók rendben vannak, a szervezet fentebb említett részein még könnyen lehet jódhiány. Biztosra akkor megyünk, ha a pajzsmirigy minimális igényeit (napi 100-200 µg) jóval meghaladó mennyiségben viszünk be jódot, ami által az szervezetünk valamennyi pontján ki tudja fejteni pozitív hatásait.

A jód kofaktorai

Ehhez azonban szüksége van további ásványi anyagokra, nyomelemekre és vitaminokra, amik szinergikusan működnek együtt a jóddal. Ezek az ún. jód kofaktorok a következők:

• szelén
• magnézium
• C-vitamin
• cink, réz, vas
• finomítatlan só
• zsíroldékony vitaminok
• B-vitaminok
• esszenciális zsírsavak (főként omega-3)

A megfelelő szelénellátottság különösen fontos, mert ez a nyomelem kritikus alkotórésze az ún. glutation-peroxidáz (GPx) antioxidáns enzimnek, amely többek közt a pajzsmirigyben is jelen van és a hormontermeléshez nélkülözhetetlen oxidatív folyamatok felett lát el kontrollfunkciókat. Szelénhiányos állapotban jódot pótolni veszélyes lehet (pajzsmirigygyulladást okozhat), mivel ilyenkor a GPx enzim aktivitása nem megfelelő. A szelén emellett a pajzsmirigyhormonok konverziójában (T4-T3 átalakítás) is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel az ezt végző dejodináz enzimek is szeléntartalmúak.

A C-vitamin támogatja az ún. nátrium-jodid szimporterek (NIS) megfelelő működését, amelyek a jódot a sejtjeinkbe juttatják. A modern környezetünkben jelen lévő toxikus halogén anyagok – pl. fluor, bróm, klór és azok származékai – súlyosan károsítják ezeket a sejtszintű „jódszivattyúkat”, ami tovább növeli a jódhiányt. A C-vitamin ezt a károkozást segít kijavítani, amit a finomítatlan só fogyasztása is támogat. A C-vitamint érdemes a GAL Jód-komplex szedéséhez képest időben eltolva (kb. 1 óra különbséggel) bevenni, hogy a képződő elemi jód is felszívódhasson.

Vashiányos állapotban a jód nem hasznosul megfelelően, mivel a jódhoz kötődő anyagcsere-folyamatokban működő számos enzim vasat tartalmazó ún. hem-peroxidáz. A nagyobb jódadagok bevezetése előtt a vasellátottság rendezése erősen ajánlott, elsődlegesen étrend által, máj és egyéb belsőségek rendszeres fogyasztásával. A laktoferrin is támogathatja ezt a folyamatot.

A fentiekre tekintettel a GAL Jód-komplexhez a GAL Multivitamin, a GAL+ Multivitamin, illetve Babaváró termékeink szedését javasoljuk, adott esetben kiegészítve azt további magnéziummal és C-vitaminnal.

Ellenjavallatok

A jódpótlás ellenjavallt, amennyiben autonóm hormontermelő szövet van a pajzsmirigyben, akár toxikus forró göbként vagy szétszórt, mikroszkopikus képletek formájában. Ez az elváltozás, mint önálló életet élő, az agyalapi mirigy vezérlésétől (TSH) függetlenedett szövet annyi hormont termel, amennyi alapanyaghoz csak hozzáfér, így jódpótlásnál túlműködést okozhat.

További ellenjavallatok: struma ovarii (T4 hormont termelő teratoma a petefészekben), a veseműködés súlyos zavarai és a Duhring-betegség. A jódallergia mint olyan nem ellenjavallat, hiszen nem létező fogalom: a szervetlen jódra mint esszenciális elemre nem lehetünk allergiásak. A szerves jódformákra (CT kontrasztanyagok, jódtartalmú gyógyszerek) adott reakciók nem jelentik azt, hogy ezek miatt valaki ne szedhetne szervetlen jódot.

A jód adagolása

A jelenleg érvényes napi ajánlott mennyiség (100-200 µg) a minimumok minimuma, az ún. „golyva standard” alapján került definiálásra, és abból indul ki, hogy amennyiben nem áll fenn ez a rendellenesség, akkor ideális a jódellátottságunk. Mi sem áll távolabb a valóságtól!

A D-vitamin esetében már átéltük, hogy a korábban ajánlott napi beviteli mennyiség (200 NE) az utóbbi 10-15 évben tízszeresére-húszszorosára emelkedett, hiszen fény derült olyan funkciókra vele kapcsolatban, amik túlmutatnak a legalapvetőbb, vagyis a csontrendszerben betöltött szerepén. Ahhoz azonban, hogy ezek az extra hatások jelentkezzenek, magasabb D-vitamin-szintre van szükség. Emiatt 2012-ben, egy hazai orvosi konszenzus eredményeképpen napi 2-3000 NE-re emelték az ajánlást, 4000 NE-ben rögzítve a felső határt. Ez még mindig egy meglehetősen konzervatív érték, de már sokszorosa a korábbi téves mennyiségnek.

A jód esetében is hasonló fordulat indult el a 2000-es évek elején egy úttörő amerikai orvosi csoport munkája nyomán. Kiderült, hogy bár létezik olyan rendkívül alacsony bevitel, ami mellett a pajzsmirigyünknek még elegendő jód jut, azonban nem csak neki van rá szüksége. Ha összeszámoljuk, hogy nagyobb mennyiségnél milyen szervek használnák még, akkor a kétszámjegyű milligrammos tartományban lyukadunk ki. Az ilyen mértékű jódpótlásnak viszont speciális protokollja van, és a felelősségteljes magatartás jegyében vizsgálatok kell, hogy megelőzzék. Erről a Jódpótlás tudományos alapokon FB csoportban lehet bővebben olvasni.

A jód tehát mint esszenciális nyomelem a pajzsmirigyhormonok szintézisében betöltött szerepén túl még számos egyéb „bónusz” funkcióval rendelkezik, ezek megvalósulásához azonban a megnövelt bevitele szükséges. Sajnos a malmok lassan őrölnek, időbe telik, mire a hivatalos ajánlások megváltoznak.

De vajon túl lehet-e adagolni a jódot? Nos, ettől nem kell tartanunk: egészséges vesék a szervetlen jódot – hasonlóan a többi, kis méretű vízoldékony ionhoz – nagyon könnyen kiválasztják a vérplazmából, így a sejtek által fel nem használt rész a vizelettel egyszerűen kiürül.

A jóddal kapcsolatos néhány félreértések tisztázása

A magasabb jódbevitellel szemben több kritika is megfogalmazódott. Ezek egyike, hogy blokkolja a pajzsmirigy jódfelvételét és a hormonszintézist (Wolff-Chaikoff effektus). Ez nem igaz, és egy 1948-as, rosszul megtervezett állatkísérletből levont téves következtetésen alapszik, melynek során radioaktív jóddal vizsgálták a patkányok pajzsmirigyének jódfelvételét a növekvő jódbevitel (stabil izotóp) függvényében. Valójában a megemelt jódfogyasztás által eredményezett magasabb szérum jodidszint csak a radioaktív jód pajzsmirigybe jutását akadályozta a versengő gátlás elve alapján, a stabil jódét (I-127) nem, emellett a pajzsmirigy működésében sem okozott funkcionális zavart. A félreértés mégis elterjedt, amit az is segített, hogy megnövelt jódbevitelnél a TSH érték hajlamos átmenetileg megemelkedni, hogy a szervezetünk így szorgalmazza a pajzsmirigy jódfeltöltő szimportereinek (NIS) kiépülését, regenerációját. Önmagában ez a jelenség viszont nem utal hipotireózisra.

Azt is lehet hallani, hogy nem szabad komplex jódkészítményeket szedni, ami jodiddal és elemi jóddal is ellátja a szervezetet, mert ez utóbbi mérgező, ilyen formában sosem jutottunk korábban jódhoz, tehát a testünk nincs rá felkészülve, és eleve nem is lenne értelme elemi jódot szedni, mivel az a gyomor-bél traktusban teljes mértékben jodiddá redukálódik. Nos, mindez nem igaz, elemi (molekuláris) jódra is szükségünk van a jodid mellett, a tengeri algákban is megtalálható – változó arányban és mennyiségben – mindkét szervetlen forma. Az elemi jód elsősorban a sejtdifferenciálódást, az egészséges sejtéletciklust segít szabályozni (apoptózis támogatása), valamint az egészséges szöveti architektúra fenntartásán szorgoskodik.

Végül néhány szó arról, hogy a megemelt jódbevitel növeli-e az autoimmun pajzsmirigybetegségek kialakulásának kockázatát. Valójában ez csak akkor valós rizikó, ha elégtelen a szervezet szelénellátottsága. Ezt a kockázatot a kofaktorok szintjének előzetes rendezése kiküszöböli. Ebből is látszik, hogy a jódpótlás tudatos magatartást igényel, érdemes megismerni a témakör törvényszerűségeit, és utána vezetni vissza életünkbe ezt a korábban méltatlanul mellőzött nyomelemet.

A jódpótlásról további információkat az alábbi oldalon olvashat: www.jod.hu

Forrásirodalom:

1. Dr. David Brownstein: Iodine: Why You Need It, why You Can’t Live Without it, 5. kiadás (2014)

2. Lynne Farrow: A gyógyító jód – Nem csak pajzsmirigybetegeknek! Partvonal kiadó (2017)

3. oceansofgoodness.co.uk: Seaweed Health Foundation: Iodine Fact Sheet

4. Dr. Guy E. Abraham és Dr. David Brownstein: Az ortomolekuláris jódpótlás programjának igazolása – Dr. Gaby jódról írt vezércikkének cáfolata

5. Papillon Studie: SCHUMM-DRÄGER, P. M.; FELDKAMP, J. Schilddrüsenkrankheiten in Deutschland. Prävention und Gesundheitsförderung, 2007, 2.3: 153-158.

6. Solymosi T, Farkas I. 2032 iskoláskorú gyermek pajzsmirigy-ultrahangvizsgálatából levonható néhány tanulság. Gyermekgyógyászat 2003; 54: 407–414.

7. Dr. Vargha Márta és Mtsi. Magyarország ivóvíz jodid-ion tartalmának felmérése 1997-2016. Országos Közegészségügyi Intézet, 2017

8. QIAN, Ming, et al. The effects of iodine on intelligence in children: a meta-analysis of studies conducted in China. Asia Pacific journal of clinical nutrition, 2005, 14.1.

9. MEZOSI, E., et al. Prevalence of iodine deficiency and goitre during pregnancy in east Hungary. European Journal of Endocrinology, 2000, 143.4: 479-483.

10. BATH, Sarah C.; RAYMAN, Margaret P. Iodine deficiency in the UK: an overlooked cause of impaired neurodevelopment?. Proceedings of the Nutrition Society, 2013, 72.2: 226-235.

11. ACEVES, Carmen; ANGUIANO, Brenda; DELGADO, Guadalupe. The extrathyronine actions of iodine as antioxidant, apoptotic, and differentiation factor in various tissues. Thyroid, 2013, 23.8: 938-946.

12. violetiodine.info: The Effects of Iodine on Fibrocystic Breast Changes

13. GHENT, W. R., et al. Iodine replacement in fibrocystic disease of the breast. Canadian journal of surgery. Journal canadien de chirurgie, 1993, 36.5: 453-460.

14. WANG, Su, et al. The effect of vitamin D supplementation on thyroid autoantibody levels in the treatment of autoimmune thyroiditis: a systematic review and a meta-analysis. Endocrine, 2018, 59.3: 499-505.

15. ACEVES, Carmen, et al. Molecular iodine has extrathyroidal effects as an antioxidant, differentiator, and immunomodulator. International Journal of Molecular Sciences, 2021, 22.3: 1228.

16. BILAL, Mahmood Y., et al. A role for iodide and thyroglobulin in modulating the function of human immune cells. Frontiers in immunology, 2017, 8: 1573.

17. FISCHER, Anthony J., et al. Enhancement of respiratory mucosal antiviral defenses by the oxidation of iodide. American journal of respiratory cell and molecular biology, 2011, 45.4: 874-881.

18. Dr. Guy E. Abraham – A Wolff-Chaikoff hatás – Farkast kiáltottak?

19. TAKÁCS István, et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 2012, 153; 5-26. Szupplementum

20. Dr. Guy E. Abraham és munkatársainak publikációs anyagai összefűzve (PDF)

Felhívás: Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. E termékek a hivatalos állásfoglalásnak megfelelően nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, s nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. A GAL SynergyTech Zrt. valamennyi kommunikációs felületén tiszteletben tartja a fentiek jogforrásául szolgáló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben írtakat, továbbá a gazdasági versenyhivatali előírásokat. Kijelentjük, hogy a termékeink hatóanyagairól szóló írásaink kizárólag a legfrissebb, független és mértékadó kutatások alapján, összefüggéseik mélyreható tanulmányozása nyomán születnek, s azok eredményeinek bemutatására szolgálnak a fogékony és érdeklődő Olvasók tájékoztatásának törekvésével. E szövegek eladásösztönző célt nem hordoznak, a termékeink megvásárlására nem buzdítanak. Ha Vásárlóink visszatérő rendeléseikkel megtisztelnek bennünket, az csakis azért történjék, mert a GAL termékek jótékony hatásait maguk tapasztalták. Ebben hiszünk, ezért dolgozunk.

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Miért van szükségünk jódra?

• A jód hozzájárul a normál szellemi működés fenntartá?sához.
• részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban.
• hozzájárul az ideg?rendszer normál működésé?hez.
• hozzájárul a bőr normál állapotának megőrzéséhez is.
• A jód hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez.

A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény pozitívan befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is (fogkrémek, ipari hústermékek), mindkettő gátolja.

OÉTI bejegyzési szám: 4131/2008

Napi ajánlott mennyiség: 1 tabletta

A felhasználási javaslatban megadott mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. A doboz gyermekek elől gondosan elzárva tartandó!

Összetevők Mennyiség/napi adag RDA%

Jód 150 mcg 100 %